Sokat ihletődöm egy lelkizős FB csoport kérdéseiből. Hozok egy ilyet.
Nemes személyes áldozat a művészet oltárán?
Ahogy az angol nyelv bámulatos egyszerűséggel fogalmaz: nemes személyes áldozat a művészet oltárán my ass. Avagy megnéztük A brutalistát.Érdemes továbbolvasni »
Valentin-nap helyett: Apró románcok Alice Vincenttől
Ha nincs párod, Apró románcaid akkor is vannak. Tágítsuk ki a szerelem fogalmát egy kis ízelítővel az egyik kedvenc kortárs íróm szövegéből.
#Lolapoly 5Ritmus különkiadás, avagy adj hozzá lélegzetet, avagy felpuhulásom hiteles története
Kapszulagardróbom volt before it was cool, szeretem, ha kicsi a táskám, szeretem a kompakt, kuckós lakótereket, small is beautiful, tiny house movement, büszke vagyok a legkisebb-kézipoggyászban-elférési készségeimre, fogyni vágyásom egy része is azzal függ össze, ne foglaljak olyan sok helyet. Szövegeimben vagyok csak igazán expanzív, valahogy a fehér szövegdoboz – bár tudom a nagyok tanítását a szűkszavúságról, és ha muszáj, gyakorlom is –, meghívja bennem az engedélyt, hogy itt, itt szabad kiterjedni. És most már tudok még egy helyet, ahol szabad: mesélek nektek az 5Ritmusról.
Csoportterápia a moziban – mert te is arra keresed a választ, hogy Szerethető vagy-e
Nem, mondom, hogy váratlanul ért: ha egy filmnek az a szó a címe, amelyik az egyik leggyakrabban előkerülő szó a terápiás-önismereti közegben, és amihez – épp ezért, nyilván – mindenkinek, aki dolgozik a mentális egészségén, így vagy úgy, de garantáltan köze van, ott azért várható némi kollektív megbaszódás. De hát, amint azt a terápiás csoportunk – egyébként általam javasolt és nagy büszkeségemre elfogadott – és számos csoportos erőedzés mottója tartja: ha meg kell baszódni, akkor meg kell baszódni. Szóval megnéztük a Szerethető című filmet, és megbaszódtunk.Érdemes továbbolvasni »
Ha madarat szeretsz, égbolt legyél, ne kalitka – avagy Bridgerton 3. évad fangirl analízis
Amint azt már a facebookon is ígértem, ebben a cikkben nem kisebbet vállalok, mint hogy összekapcsolom az angolszász szórakoztatóipari mainstreamet a kortárs magyar költészettel. Ugyanis bizony mondom néktek, és erről nem nyitok vitát*, hogy a Bridgerton 3. évada főszálon végső soron arról a korszakos fontosságú Szabó T. Anna-mondatról szól, miszerint “ha madarat szeretsz, égbolt legyél, ne kalitka”. Nem tudom elmondani, mennyire sokat jelentett nekem – és egyébként az egész világnak – ez a sorozatévad. Illetve nyilván el tudom, ez itt az, természetesen a műkedvelő írás formai és gondolati szabadságának örömében pancsolva, vaskosan személyesen, el-eltérve a főtárgytól, mert többek között azért lettem pályaelhagyó, hogy ezt megtehessem.
Nem vagyunk szépek – na és aztán?
Ojjéojjé, a Kommédiás egykori nagy sikerű rovata visszatér! Nem vagyunk szépek V. rész.
Ha ekkora lenne, ki ne lengetné örömmel – avagy Saltburn: intrika haladóknak
A burzsoázia kicsit sem diszkrét bája szürreális, toxikus dekadenciával, tabukkal teli, szégyentelenül megszállott, bizarr és felszabadultan pánszexuális erotikával, és az osztályöntudatos bosszú ínycsiklandozó ízével. Saltburn kritika. Nem mondom, hogy százszázalékig spoilermentesen.
A zászlónk halált jelent? Vagy halálvicces LGBTQ-kiáltványt a toxikus maszkulinitás ellen?
Végülis az majdnem ugyanaz, nem?
Sorozatkritika annak bizonyítására, hogy nem, tényleg nem csavarták ki a kezemből a klaviatúrát.
Kommédiás 