Az én generációm Trianonja

“25 éves vagyok. Képzett, értelmiségi, libertariánus. Jól keresek. A barátaim sorra elhagyják az országot. Pár éven belül én is így teszek.” Egy barátom vendégposztja következik, amellyel – megrendítő mennyire – mélységesen egyetértek.

Érdemes továbbolvasni »

Hello Budapest

Ma 140 éve egyesült Pest, Buda és Óbuda, s jött létre ez a mi fővárosunk. Ettől hangos ma a média. Meg az X-faktortól, de hadd ne arról írjak. Már csak azért se, mert miért beszélnék bármi másról, ha az évforduló kapcsán most aktualitásnak álcázva áradozhatok életem szerelméről. Mentális térkép Budapestről, avagy a legfontosabb helyszínek.

Érdemes továbbolvasni »

Jobban élünk, mint az amerikaiak

Mielőtt levágnátok macsetével, nem én találtam ki. (Bár Európa-sznobériámnál csak kultúrsznobériám nagyobb, de most tényleg nem én vagyok a bűnös). Pár hete futottam bele egy cikkbe, amely amellett, hogy nyilvánvaló hazafisággal előrebocsátja, hogy az Államok egy csodálatos hely, és a New York és Los Angeles közötti földdarab az awesomeness kifogyhatatlan kincsesbányája, napkollektora, és földfelszíni fejtése egyben (sej, a csillagos-csíkos lobogót fényes szelek fújják), összeszedett tizenhat területet, amiben horribile dictu az európaiak jobbak náluk. Lássuk csak.

Érdemes továbbolvasni »

Britain’s Got Hungarian Talent

Az alábbi videó az ékes bizonyíték arra, hogy igenis lehet szórakoztató műsorban értékes tartalmat szolgáltatni. Ez a produkció itt akkora nagybetűs Művészet, hogy az kiüti a közfalat: koncepciózus, precíz, alázatos, érzelmes, és ami a duplapluszjó: nagyon fontos kérdésben állást foglal.
A HipHopBoyz egykori fejen pörgő ficsúrja nagy utat tett meg, lejött a hegyekből, és nem vár rám sehol, pláne nem érzi úgy, hogy megbántották, hanem ehelyett összeállított egy olyan mozgásszínházi performanszt, hogy az ember még oly sokat látott leányának szíve is belefacsarodik. A videóért katt tovább!