Itt van ugye ez a kínos dolog ezzel a félmillió “kitántorgott” honfitársunkkal (erről az egyetlen szóról is tudnék kilométereket írni, de ezt egyelőre halasztom). Mármint hogy egyáltalán vannak. Merugye ki az a féleszű, aki itt hagyja ezt a tejjel-mézzel folyó Kánaánt? Ezt az ígéretek földjét? Az értékeknek eme Eldorádóját? (vagy Atlantisz? nevermind.) És ha már elment innen bárki is, hogyhogy nem menekül haza egy hónap múltán az anyaország puha, meleg, szilikonmentes, ölelő kebelére? Érthetetlen. Minthogy egész biztosan kizárólag valami félreértés lehet a dolog hátterében, így gondoskodó cáratyuskánk államvezetésünk összegyűjtötte, és szeretetteljes feddéssel hangjában – “kiiis buuutuskák!” -, megfelelően érthető szintre konvertálva elkóborolt báránykái elé tárta mindazokat a teljesen egyértelmű érveket, amelyek a hazatántorgás mellett szólnak.Érdemes továbbolvasni »
Hónap: 2013 március
Kom medias res
In medias res megkezdem ezt a régi-új lapot íráskényszerem végtelen oldalszámú jegyzetfüzetében.
Régi, mert a blog maga már három éve megvan, és új, mert most újrakezdem.* Anno a tökéletesen haszontalan szép emlékű információmenedzsment című egyetemi kurzusunkon (máig nem tudnám elmondani, miről szólt a tantárgy) volt feladat regisztrálni egy “szakmai” (muhaha) blogot, és írni bele pár értékelhető bejegyzést. Akkor az oldal kemény tizenegy bejegyzést élt meg, főként fészbuk-jelenségekre és a Kreatív hírlevél híreire reagáló tartalmakkal. Most újraindítom, a miértekhez meg a hogyantovábbhoz olvass tovább.
Kommédiás 