A Google.
A Google már megint egyetlen könnyed, nyári fuvallattal elsöpörte az elmémet (eme kifejezés a ‘blew my mind’ leiterjakabi Lola-verziója, most fejlesztettem) a legújabb húzásával.
A Street View projekt úgy eredendően kihozza belőlem a sikongva rajongó brand evangelistát: hiszen micsoda elképesztően nagyképű, önelégült, erődemonstráló gondolat ez, hogy “oké, akkor most így befotóznánk az egész bolygót, megtehetjük”, és egyszersmind milyen gyönyörű, globálpatrióta, szeretnivaló, kedves, szórakoztató, társadalomjobbító, ismeretterjesztő pure awesomeness?!

Most csak úgy kicsit csüccs le, és gondolj bele a projekt léptékeibe. Olyan méretű és mennyiségű munka, olyan orbitális technológiai igénnyel, anyagi és emberi erőforrással, tervezéssel, logisztikával, hogy a felmérhetetlenségébe bele lehet szédülni.
Felhasználói oldalról pedig: most komolyan, literally, az egész világ csaknem minden pontját meg tudod nézni a helyre kis laptopodról, az ágyadon hasalva. Elnézést, mi van? Hát mi ez, ha nem mindblowing? Már maga a puszta tény. Agyam elszáll.

Fél éjszakákat rabolt el tőlem például a GeoGuessr nevű játék. Annyit csinál, hogy ledob a StreetView egy random képén a világtérképen, aztán mehet az okoskodás, hogy hol vagy. Hatalmasjó játék, főleg, amikor néha kapsz egy olyan exkluzív helyet, ahova jó eséllyel nem fogsz eljutni soha. Például amikor ledobott a Nagy Korallzátonynál a víz alá búvárkodni, vagy az Hagia Sofia belső terébe, akkor azért – szégyen, nem szégyen – bekönnyezett szemmel ültem a gép előtt. Nincs két hete az sem, amikor bemutatták a Dubaiban, a világ legmagasabb épületében, annak környékén, illetve a tetejéről elénk táruló kilátásról készült fotókat, nos, azokkal is eltöltöttem egy párás tekintetű félórát legalább.




Na de amiért aktuálisan odavagyok a Google-ért, az az az aprócska tény, hogy gondoltak egyet, és a valódi világ mellé elkezdték feltérképezni a képzeletbelit: megkérték a Warner Brost, hogy ugyan hadd menjenek már be körbefotózni a Harry Potter Diagon Alley-jének (a magyar fordításban Abszol út) díszleteit. És az eredményt különösebb csinnadratta nélkül feldobták a Street View-ra. Magyarán két kattintásból megnézheted a film legfontosabb helyszínének egyikét, ott sétálhatsz a sztori terében. Hát a jófejség ilyen mértéke azért már csaknem túlzás. Ez a cég az utolsó centig megérdemelte azt a pénzt, amit AdMob és AdWords hirdetésekre köl(töt)tünk náluk. Még, még, még, jöhet a folytatás a Roxforttal (remélem, még megvan a díszlet), sőt, tennék egy virtuális sétát a Megyében meg Mordorban is. Elvégre a Nagy Szem éppen olyan, mint a Street View-kamera: minden irányba forog, és figyelmét semmi sem kerüli el.
