Jupiter, kisökör, kátyúk, bőrradír

Bájos azért ez a Cári Menyegző, és nagyon sokat mond el az országról. Hogy ez belefér, mehet, teljesen legitim, felkapjuk talán a fejünket, de már rég nem csodálkozunk, hisz így megy ez. Meddig még, én csak ezt kérdezem. Meddig terjed a birkabéketűrés, meddig vonunk vállat: hááát, fijjam, ez mán csak illyen, Jupiternek mindent szabad, a kisökör, pontosabban ez a nyelvemetszett, néma, szemellenzős fejőstehén kussol, lehetőség szerint negédes mosollyal örvendve bölcs vezírünk és klánja boldogságán.

Meddig fog még beleférni, hogy közpénzen, állami és/vagy önkormányzati megrendeléseknek – nem túl erősen – álcázva végeztet el magáncélú feladatokat a Mélyen Tisztelt Cáratyuska?

Monitornak háttal ülő olvasóknak: arról van itt ugye nagyba szó, hogy a Cári Menyegzőre készülvén, hirtelen sürgős lett a Menyegző útvonalain kátyúzást végezni, mi több, mai hírek szerint a Frigy megkötésének helyszínéül szolgáló templom átfestését is véletlenségibül ugye pont a mai napra időzítette valamely kétségtelenül tehetséges logisztikai vezető az illetékes hivatalban. Micsoda szerencsés véletlen, na, lássátok feleim, ezt a házasságot már előre megáldja a Magyarok Istenén túl még a pogány Fortuna is, hát az égiek is mosolyognak odafent, látván ezt az isteneknek tetsző, heteroszexuális, comme il faut, tradicionális esküvőt.

Vaaagy… esetleg az is lehet, hogy az Örömapa így farag egy cseppet a kiadásokból ezen az egyébként is minimálbüdzsés partin.

Mármint az az ember, akinek amellett, hogy

– politikai karrierje során tekintélyes magánvagyont gyűjtött a so-called rendszerváltás óta eltelt igen sok évben,

– ügyesen összebarátkozva a megfelelő emberekkel, itt is, ott is spórol egy kicsit olyan dolgokon, amelyért az állampolgár általában fizet (gondolok itt olyan nevetséges apróságokra, mint közlekedés, vagy a háza felépítése

– plusz effektíve a megbízásokat megkapó saját/családi tulajdonban álló cégeinek bevételeiből, netán a szintén hozzá közel álló sógorkomajóbarátok cégeinek visszajattolásából még komoly bevétele is keletkezik olyan esetekben is, ahol ugye más veszteséges, hisz kifizeti a szolgáltatást

– zavarbaejtő mértékű fizetéset kap – még ha esetleg nem is veszi fel, ami szép gesztus ugyan, de megint csak arról árulkodik, amire egyébként is ki akarom futtatni az érvelésem, hogy tudniillik:

Van pénze épp elég.

Van neki pénze mindenre, van már kenyere, bora is van, van gyermeke (sok) és felesége (egy), ingó- és ingatlanvagyona, autói, szőlője, énnemtudommije. Ha eltekintünk attól, hogy politikus (amúgy jobb nem gondolni rá, hogy ő vezeti az országot), akkor ő is csak egy ügyes vállalkozó, egy üzletember. Akiktől egészséges ember nem sajnálja a vagyont, így vagy úgy megdolgozott érte, hát éljen belőle boldogan, egészségben sokáig, családja és barátai körében, de tényleg. Csak attól nyílik ki a kalasnyikov bicska a zsebemben, amikor az én, a te, meg a szüleink adóforintjaiból spórol a saját költségein, amire ráadásul van fedezete, tehát még rá se szorul.

All in all: ilyen arcpirítóan felháborító, hihetetlen pofátlansághoz azért már tényleg rinocéroszvastag bőr kell. Komolyan megadom a kozmetikusom számát, ráférne már egy alapos mikrodermabrázió.

Reklámok