Zsiráf. Anyád.

JÁTSSZUNK! Csináld meg te is a zsiráf-próbát! Na álljál arrébb a hülyeségeddel.

giraffe

Most ez komolyan érdekel: mi történik a fejetekben, amikor ezt kiposztoljátok? Vicces? Jópofa? Ez a játék nem vicces – de indokolatlannak meg gyenge. Ez a feladvány nem kihívás – akkor meg minek? Ebből nem tudunk meg rólad semmit, mint pl. anno a “cseréld le a profilképed a kedvenc mesehősöd képére” – akkor meg már megint miért is? Jópofa? Nyehh… mondjuk ha a Szuperbuli Attilával című méltán híres zenés-táncos revüműsor szórakoztató, akkor ez is valóban az.

A Facebook az emberekről szól, anélkül egy üres, bugos, szar szemét lenne (mondjuk így is igaz az utolsó kettő), arról, hogy mindenféle dolgokat osztunk meg magunkról, meg arról, ami fontos nekünk, a szívügyünk. Ha ez egy tiltshifttel megturbózott tükörtojás, hát isten neki, ha neked az fontos, mert AZ a tükörtojás az első pajzán kikötözős élményed után készült, netán mellé is írsz erről valami kedélyeset, akkor isten neki, itt a helye, posztolj majd lécci az első gésagolyós bulitokról is. Sőt, továbbmegyek, a hetvenkettedik elcsatangolt foxikutya is érdekes lehet, ha tényleg a szívügyed. (Bááár… tízből 8 kutyafotós ismerősöm furcsamód nem segít be a helyi állatmenhelynél. Aki igen, na az pl. nincs is hájdolva).

Ahogy egyre több a user az oldalon – egymilliárd emberről beszélünk, az nagyon sok nulla – úgy egyre több a zaj, megjelentek a Béláné Mancikák “ezzel a pezsgővel kivánunk neked sok boldog István napokat Sanyi Joli és a gyerekek Balatongyörökről” típusú posztjai, meg amúgy is sok a náci meg a Gyógyító Kép (ha megölnek se linkelem, így keress rá, s lőn csoda). Ne már, hogy értelmes emberek ilyenekkel potyogtatják tele a közös teret. Tudjátok, a galambokat is miért utálja mindenki. Naugye.