Tényleg szép új világ: a sharing economy

Mióta – óh balsors – nincs diákigazolványom, azóta könnyes búcsút vettem a tüdümm-tüdümm ringatásától, a takataka pergőjétől, a tű-rürü-rű-rürü-rűű trillájától: leszoktam a vonatozásról. Azóta telekocsizok. Ami pedig a legokosabb találmány a közlekedés történetében úgy nagyjából a mágnesvasút óta. Nem csak szolgáltatás: szemlélet. És ez a szemlélet az, ami miatt én csillogó szemmel hirdetem a telekocsizást mindenkinek. Avagy éljen a sharing economy!

Érdemes továbbolvasni »

NeMLM

Nem kell a szememet megdicsérni, tudom, hogy csillog. Nem kell ecsetelni, hogy az én kvalitásaimmal micsoda távlatok, tudom, mer az anyukám mondta, hogy szép ügyesen össze tudok fogalmazni két egészséges mondatot, s ezzel még kormányszóvivő, topmenedzser, CEO is lehetnék, nemhogy multilevelmarketinges. Nem leszek, hagyjál, nem akarlak megbántani, és ha forszírozod, meg foglak. Mondjuk lehet, már azzal is, ha tovább olvasol. Én szóltam előre. Érdemes továbbolvasni »

Kollektív kultúrmétely: a midcult

Én csak egy egészen picike kultúrsznob vagyok, igazán. Nem jártam elitiskolába, nincs is itthon Encyclopaedia Britannica, nem hegedültem Bachot, nincs is komolyzenei műveltségem, a rideg, idegen kortárs magyar szépirodalmat csak félve kerülgetem, belga freestyle jazz-zongoristáknál sokkal jobban érdekel a mai magyar alternatív rockzene. Szóval az elitista kultúrsznob az nem ilyen. De azért amikor a ponyvát irodalomnak, a giccset festészetnek, zenének, színháznak nevezik, olyankor kibiztosítódik a vállrólindítható a zsebemben. Ismerkedjünk új fogalmakkal: mi az a midcult?

Érdemes továbbolvasni »